VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM

ÜDVÖZÖLLEK: ÉREZZÉTEK JÓL MAGATOKAT

http://t1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRficjHGCISOkp0wPAd6_ZXtQs0_x7qipqxvup-YWgBwCg77jg&t=1&usg=__wvZOerOPCYh804Ecw18etBgcldU=


  LAKODALOM.
LENCSI NÉNI KONYHÁJÁBA,
NAGY A SÜRGÉS FORGÁS,
EBÉDET FÖZZ KUKTÁJÁBA,
MERT LAKODALOM LESZ IT MA


FINOM EBÉD LESSZ IT MA,
MERT JÖN A VENDÉGEK SOKASÁGA.

ODAKINT AZ UDVARON,MUZSIKUSOK HÚZZÁK,
TÁNCOLNAK IS MÁR,
HISZ JÓ TALP ALÁVALÓNAK TARTJÁK.

JÖN MÁR A MENYASSZONY,
BELIBBEN KÖZÉPRE,
MEG IS TÁNCOLTATJÁK,
AZON SEPTIBE.

TELE VAN AZ ASZTAL,SOK FINOMSÁGGAL,
FOLYIK IS AZ ITAL,
TERITÖ MINTÁjÁRA.
FINOM ÉDES BOROCSKA,
MEGIS SZÉDÜL,AKI ESZT ISSZA.

INGADOZNAK IS MÁR,MINT AZ ÓRA,
DÜLLÖNGÉLNEK JOBRA ,BALRA.
HISZ RÉSZEGÍTÖ VOLT EZ A BOROCSKA.
JÓL SIKERÜLT EZ A LAKODALOM,
KI ÉLT ÉS MOZGOTT,AZ MIND TÁNCOT ROPOTT.

  MEDVE.
Fürtös táncos nyalka,
Hú de nagy a talpa.
Hová mész te vele?
Fordulj a szép lány fele.
Brumma brumma, kis medve.

Hires drága bunda rajtam,
Nagy körömmel,magam vartam.
Nyusztból ,nyestböl,mókusból.
Kutyából,meg farkasból.
Brumma brumma, kis medve.

Gyöngyöket öszig válogattam,
Fogaimra,ugy aggattam.
Szét rágok én mindent vele,
Ki utamba jön,jaj nekije.
Brumma brumma,kis medve.

Állatnak van mindig kedve,
A táncott,csak ugy járja vele.
Én vagyok a kiss medve,
Siess hát ide, s járd velem kedvedre.
brumma brumma,kis medve.


  NAGYANYÓ.
KICSI PICI HÁZIKÓ
ABBAN LAKIK NAGYANYÓ,
TISZTÁN TARTJA A SZOBÁJÁT,
FELRÁZZA A DUNYHÁját,
REND VAN MINDEN FELE,
HÁZA TÁjÁN SZÉP A KERTJE.
ILLATOZNAK A VIRÁGOK,
BEJÁRJÁK A VILÁGOTT.
IGY ÉLDEGÉLT NAGYANYÓ,
HÁZATÁJÁN OLY JÓ.


  MANÓK.
KÉT KIS MANÓ ÖSSZE VESZET,
ERDÖ SZÉLEN KERGETÖZTEK,
FOGJÁL MEG HA TUDSZ!
MONDJA AZ EGGYIK MANÓ,
S NAGYOKAT FUTT.
HOL VAGY?GYERE MÁR,
ITT SZALADOK MÁR.
CSÚNYA VAGY ÉS NAGY A FÜLED,
FÚSSÁL HOGYHA KERGETLEK!
MERT HA EGYSZER ELKAPLAK,
MEG IS HARAPLAK.

 BABÓCA.
          BICEGETT A BABÓCA,
          LE IS ÜLT A LÓCÁRA,
          KARJAIT SZÉT TÁRTA,
          ÉS UGY NÉZETT A VILÁGRA,
          CSODÁLTA A NAPOT,
          MELY SZOBÁJÁBA BERAGYOGOTT,
          NEM TÖRÖDÖTT Ö MÁSOK SZAVÁVAL,
          KACAGOTT CSAK NAGYOKAT,
          BICEBÓCA LÁBÁVAL.

  CSODA SZARVAS.
ERDÖK MÉLYÉN,FÁKNAK RÉSZÉN,
FuT A SZARVASS, CSILLAG FÉNYNÉL.
CSODA ÁLLAT,CSAK ELILLAN,
FÁK KÖZT MEG CSILLAN.
AZ IS AKI MEGLÁTTA RÉGEN,
HADJA MÁR BÉKÉBEN.
HADD LEGELJEN NYUGODTAN,
HOLDASS ÉJELEN.
CSAK FUTT S ELILLAN,TOVASZÁLL,
NÉHA AZÉRT MEG,MEG ÁLL.
MEGCSILLAN AZ AGANCSA,
A HOLD SUGARÁN,
FUTT Ö,ÁRKON BOKRON ÁTT.
CSAK SZÖKKEL, EGÉSZ ÉJEN ÁTT.




    GONOSZ BOSZORKÁNY.
SÜRÜ SÖTÉTT ERDÖ MÉLYÉN
ÉLDEGÉLT A GONOSZ BOSZORKÁNY
KI NAPHOSSZAT CSAK SEPRÜJÉN LOVAGOLT
S IDE ODA VÁNDOROLT.

HOMÁLY FEDTE ERDÖ MÉLYÉT
A GONOSZSÁG ÜTÖTTE FEL BENNE, A FEJÉT
CSINYTEVÉSEK SOK HADA
A BOSZORKÁNY SZÁLDOGÁLT IDE ODA.

GONOSZSÁGA HATÁRTALAN
MINDENKINEK CSAK ÁRTANI AKAR
MEGMÉRGEZI FÁKNAK ÁGÁT
GYENGE SZIVEK ÁRTATLANÁT.

PICINY MADÁR MENEKÜL MÁR
MERT FÉL, HOGY A BOSZORKÁNY RÁ TALÁL
ELBUJIK Ö FÁKNAK MÉLYÉN
ÁGAK KÖZT LEVÉLKÉJÉN.

ÖZIKE IS SZALAD,ÁRKON BOKRON ÁT
MENEKÜL,KI ÉL ÉS MOZOG
A BOSZORKÁNY ELÖL
KI MÁR NAGYON GONOSZ.

SEPRÜJÉT TÁNCOLTATJA
SZÁLL FEL A MAGASBA
PÁLCÁJÁVAL CSAPKOD
VILLÁMOKAT SZÓR OTT.

SÚSOGNAK A FÁK
FÉLNEK AZ ÁLLATOK
KERESZTÜL MEGY Ö MINDENEN
KI ÉL ÉS MOZOG.

HÁZIKÓBA BÁJ ITALT FÖZZ
VARÁZSLATOTT MORMOL
SOKASODNAK AZ ÜVEGEK
MELYBEN MÉRGEK GYÜLEMLENEK.

KIGYÓT BÉKÁT ÖSSZEHORD
BELÖLE FÖZZ BÓDITÓT
KI MAJD EZT MEGISSZA
A BOSZORKÁNY ELÁTKOZZA.

NAPHOSSZAT CSAK AZON TÖRI FEJÉT
KIT TUDNA ELÁTKOZNI
S MÉREGGEL ELÖNTENI A SZÍVÉT
KIGYÓJA CSAK SZISZEG NEKI
DE JÓL TESZED TE BOSZI.

IGY ÉLDEGÉL ERDÖK MÉLYÉN
SÖTÉTSÉG VAN SZIVE KÖZEPÉN
HOGYHA TE IS MEGTEHETED
KERÜLD EL AZ ERDÖKET
MERT HA MÉGIS ELMENNÉL ODA
MEGMÉRGEZNE A GONOSZ BOSZORKA.

 CSIGA BIGA.
CSIGA BIGA JÖJJ ELÖ
MUTASD MEG MAGADATT
TOLD KI A SZARVADAT
HADD LÁSSALAK
HA NEM JÖSSZ ELÖ
NEM LESZEL TE MENÖ.

 

  KIGYÓ.
Kigyó sssziszeg mérgesen,
Be is csúszik minden résen,
Ssszivesen látol?
Akkor nem essszlek meg!
De megmarom a lábad,
Ha nem ssszeretsz engemet!
Felcsússszok a derekadra,
Ráfonódok a nyakadra,
Szeresssss szeressss engemet!
Mert ha nem,
Én ssszivesen megessszlek!



HOSSZÚ ORRÚ PINOKKIÓ.
Pinokkió hosszú orra,
Bele lóg a fazékba.
Levest enne ebédre,
De orra hegye nem engedte.

Valahányszor hazudott,
Orra mindig nyúllángózott,
Szeretett ö füllenteni,
Bizony ezt orra bánta meg neki.

Akkorára megnött,
Hogy nagyobb volt,
Mint egy rőff.

Mondta is neki az apóka,
Ne hazudj annyit pinokkió,
De hiába mondta neki,
Pinokkió a hazudságot szereti.

Egyszer aztán ö is belátta,
Mikor már a fazik alját verte az orra,
Nem hazudott többet bizony,
Mert a leves nagyon finom.


Pinokkió

 KISLÁNY.

Patak partján áll egy lány,
Egy kis angyalka hozzá száll,
Meg simogatja arcát,s megkérdezi,
Mi baj te kislány?

De a kislány úgy meg ijed,
Szinte hangja bele remeg,
Majd nyögdécselve ki mondja,eltévedtem!
S a szeméböl a könny kicsordula.

Ne sirj! te kislány gyere velem,
Gyere játsz velünk,
S ha feljö az éjj,
Mi kivezetünk.

Inogott a kislány
De hát mit tehetett,
El indult a tündér nyomába,
Ki elvitte,a többi tündérhez.

Játszadoztak fogócskáztak,
Bambusz rügyeket fakasztottak,
Jól érezte magát a kislány,
Hisz ilyen szálló csudát,
Még életében nem látott.

Volt ott nidenféle állat,
Ök is ott fogócskáztak,
A bagoly huhogása jelezte,
Hogy el jött az este.

Fel is jött az esthajnal csillag,
Fénye mutatta a kivezetö utat,
S mire teljesen sötét lett,
A kislány már az útcájukba érkezet.

Búcsut intett a szép tündérnek,
S megköszönte hogy ki vezette,
S köszönte a napot,
Ahol boldogan játszhatott.


 nosztalgia_kepeslapok_angyalos_7.jpg

  HALACSKA.
Valahol,valamere,nagyon régen élt,
Egy ficánkoló halacska,tenger vizébe.
Nap estig uszkált ö,csak bugyborékolt nagyot,
Índák szárával játszadozott.

Házikója a tenger mélye volt,
Holl sok közet,és moha lapult,
Ha meg unta az uszkállást,
Egy kö alatt meglapult.

Egyszer aztán a halacska,
Ugy gondolta,
Hogy meg nézi,mi van,
Kint a nagy,világban.

Fel is uszott ö a felszinre,
S csak nézet nagyott,
Hogy mi is van,körülötte,

Tetszet neki ez a világ,
Hisz nem látott még,
Ilyen csudátt.

Igen ám! De ahogy igy elmélkedet,
Nem vette észre,hogy egy cápa közeleg,
Mire le merülhetett volna a mélybe,
A cápa,már be is kapta ebédre.

Hát igy ért véget,
A halacska története,
Szegényke,a világot megnézni,
Már nem volt érkezése.

A cápa gyomrába,
A sötétség várta,
Nem hogy a világott!
De többé a napvilágott sem látta,
Jól járt a cápa,
Mert lett neki vacsorája.

 JUHÁSZ LEGÉNY.
Juhász legény vagyok én,
Állatokat örzök én,
Kint vagyok a legelön,
Süttetem a hasam,déli verön.

Kiáltok a kutyámnak,
Gyere bodri! csont még maradt,
Szalad is az ebadta,
Szinte még az ujjam is bekapja.

Össze tereli a nyájat,
Jól megy a dolga,
Az ebadta kutyájának.

Vig nótákat dalolok,
A nyájammal,jól elvagyok.
Bodri kutyám szeret engem,
Ha csontot kap,szófogadó menten.

Mindig oda hajtom a jószágom,
Ahol a fü a legkövérebb,
Nincs is panasza a nyájnak,
Jóll lakottan,haza bandukolnak.


 KIPP KOPP.

Kipp kopp,ki kopog?
Nem hallod hogy dalolok!
Ha nem szóllalsz meg,
Hiába kopogol,
Ajtómon,be nem toppanol.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 142
Tegnapi: 215
Heti: 1 402
Havi: 4 519
Össz.: 720 203

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: csak gyerekeknek 5
VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM - © 2008 - 2017 - csilla-versei.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: rövid szerelmes versek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »