VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM

ÜDVÖZÖLLEK: ÉREZZÉTEK JÓL MAGATOKAT

 

http://kepfeltoltes.hu/110415/hello_l_ny_01_www.kepfeltoltes.hu_.png

 SZERETET. 
A szeretet érzem átölel,Kérem a sorstól,soha ne múljon el.Legyen az ölelés,örökké tartó,Szívembe rózsanyíló.Szemed mikor felém nevet,Súgja nekem azt,hogy nagyon szeret.Legyen az éjjel,véget nem érő ölelés,Legyen a nappal ragyogás,És csókodtól izzó remegés.Az éj majd ha leszáll,Puha fényét terítse ránk.Rejtse titkon vágyunk táncát,Ölelő karunknak,szoros láncát.Ezt ne tépje soha semmi szét,Legyen minden nap,csak a miénk.  Írta Csilla. 

 




BENNEM ÉLSZ.              
 .Ahol én lakom,ott élsz te is,Ahol a szívem ott a tied is,Mikor a sorsunk majd összeér,Ott lesz a kezdet és ott lesz a vég,Egy gondolat tépi csak szét a testem,Elűzni már nem tudom,hisz lehetetlenMessze viszi a bús lelkem,Félek hogy elveszítelek,s nem talállak téged.Én benned vagyok,és te bennem vagy,Ringunk a fényes szép szerelemben,Te bennem alkotsz,és én érted élek,Szavadtól látom a létem szépnek.Emlékszel amikor először találkoztunk!Szemünkben megcsillant egy fény,S tudtuk,szívünk örökre összeért,De félek,túl késő lesz mire kimondom szeretlek,S félek,mert hiába kutatlak,kereslek.Félek ha megtalállak már nem lesz szerelem,Csak emléked tüze ég majd,magányos szívemen.Addig is könnyeimmel áztatom a szemem,Minden gondolatom,csak hozzád röpítem.   Írta Csilla,

 

 

 

 

 

 

 ÁLMOMBAN.                            
 Mindig álmomba meglátogatlak
,Szerelmes szívemmel,s ajkammal szólítlak
.Nyisd ki az ajtót,s fogadj be engem,
Mert az életem elhoztam neked.
Belépek hozzád,s csendben nézlek,
Kezemmel érintem,forró testedet.
S mikor édes arcod,mosoly int felém,
Megcsókollak,s azt mondom,szeretlek én.
Te vagy az álmom,az ébredésem,
Te vagy minden szívverésem.
Ha kinézünk az ablakon,odakint vihar dúl,
De a mi szívünkbe nyugalom az úr.
A szerelembe azt mondják,belehal aki él,
Főleg ha nem lehet a szerelmese az övé.
De kell a boldogság,mint egy falat kenyér
,Mert nélküle az élet,semmit nem ér.
Kívánom ez az álom,soha ne múljon el,
Szívembe zártalak,s kulcs elveszett,
Így hát én,örökre szeretlek tégedet. 
  Írta Csilla.

 

 

RÁD TALÁLTAM.
Tenger partján a víz,a homok együtt szép,Ölelkeznek beszélgetnek,minden percben.Álmomba én is homok lettem,s tenger vízében rád leltem.Te vagy az aki az életet jelenti,Te vagy az akit nem lehet feledni,Örökké szeretnék veled élni,Az egész életem veled leélni.Nézd!!!!egy házat mutatok,De nem is ház,csak ablakok.De aki abba mosolyog,az én vagyok.Képzeld el,mikor a nyári szellő simogatja az arcodat,képzeld hogy én voltam az.H a forró napsugár,perzseli ajkadat,Képzeld azt,hogy én csókoltalak,Tenger vízének sodrása,repít a széllel,Magasan szárnyalunk,kéz a kézben.Homokba rajzoltam a nevedet,Hogy sose felejtselek el tégedet.A víz,a homok, már régen betakarta,De a szívemben a szerelem,örökké rá tapadva.   
Írta Csilla. EGY NAP,TUDOM EL FOGSZ HAGYNI.           
Ha egy nap ,majd el hagysz engemet,
Tudnod kell,hogy mindig szerettelek.
Veled akartam leélni az életem,
De a sors úgy látszik,nem akarja ezt.
Millió akadály,gördült mos elénk,
Megoldani ezt oly nehéz.
Nem tudom majd mit hoz a jövő,
De az úton a rózsa tövise,egyre csak nő.
Számomra a remény,lassan kezd meghalni,
S tudom egy nap,örökre el fogsz hagyni.
Szeretlek,és te is engemet,
De nélküled,semmit nem ér az életem.
A csillagokat most egyedül nézem,
És úgy fájj a szívem.
Rád találtam,de félek nem tudlak megtartani,
Hiába  a szó,és hiába szeretlek.
Harcolni már,kevés az erőm,
És senki nem mondja meg,hogy mit tegyek.
Csak várom a napot,s várom a percet,
Hogy egyszer még,át ölelek.
Mert mindig a remény szívembe él,
Hogy soha nem hagysz el,
Csak reménykedem én.
  Írta Csilla.

 

 

SZERESS ENGEMET.
Szeress engemet úgy is ,ha rossz vagyok,
Fogadj be szívedbe,egyszer megjavulok.
Figyelj mindig rám,mintha jel volnék,
S vigyáz mindig rám,mintha gyöngy volnék.
Ölelj mindig engemet,
Hosszú éjszakákon át,érezni akarom ezt.
Szeress akkor is ,ha kemények a szavak,
Hidd el az őszinteség,csodákat adhat.
Álmodj mindig rólam,s ott leszek veled,
Szólj néha hozzám,ha hiányzok neked.
Csókommal elaltatlak téged,
De ha megérint a hajnal,én korábban ébredek.
Hisz a rózsa egyszer nyílik,s elhervad azután,
Szeretni csak egyet lehet,
Tiszta szívből igazán.
     Írta Csilla.

 

  Vallomás
Mint ahogy a kiszáradt sivatag,szomjuzza a vizet,Mint ahogy, hófúvásban a vándor,áhítja a tüzet,Úgy óhajtom én mindig,a Te szíved és a leked,Mikor csillagfényes este jõ,kívánom a Tested! Írta Csilla.

 

Szeretlek.
Minden percedet csókolom,nem múlik ízed az ajkamon,csókolom a földet, ahol jársz,csókolom a percet, mikor vársz,messzirõl kutatlak, kereslek,szeretlek, szeretlek, szeretlek.Írta Csilla.

 

 

 

Mit ér a szó.

Ha szomorú vagy,én is az vagyok,Ha felcsillan a két szemed,az enyém is felragyog,Őrülten szeretlek,de nem tudom miért,oda adnám az éeletem,ha adnál egy esélyt.Mit ér a szó,mely nem tölled hallható ,mit ér a sok csók,ha nem veled látható.Mit érnek az órák,mit érnek a percek,ha mindez nélküled telnek. Írta Csilla

 

 

 

Emlék maradok...

Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok,
Hiszen Napként az égen nektek ragyogok!
Ha szép idő van, s kék az ég
Jusson eszetekbe sok szép emlék.
Ha rám gondoltok, soha ne sírjatok-
Inkább a szép dolgokon kacagjatok!
Ha telihold van, az értetek ragyog
S azt jelenti, hogy boldog vagyok.
Ha hullócsillag száll az éjféli égen,
Akkor mondjatok egy imát értem!
Én is imát mondok majd értetek,
Hogy boldog lehessen szívetek.
Ha rám gondoltok soha ne sírjatok,

Hiszen szívetekben, jó helyen vagyok..Írta Csilla. 

 

 

SZERETLEK.

 

 

Szeretlek! Hogy miért ne kérdezd,Csukd be a szemed és a szíveddel érezd.Szeretném, ha az érzéseim kölcsönösek lennének,A csókjaid engem boldoggá tennének.De tudom, hogy ezek csak egy nagyon szép álmok,Amit örök életen át csak álmomban látok.Te nem szeretsz, s ezt nagyon jól tudom,én ezt a sok várakozást már nagyon unom.De tudd, hogy én még akkor is szeretlek, ha elmegyek innét,Szeretném, ha majd a siromra egy szál rózsát vinnél.És átölelnéd keresztem SÍrva,én már akkor ugyan, ott fekszem a sirba.Annyit kérek mond azt siromnál állva, hogy : - Sose feledlek!én pedig csak annyit üzenek: Még mindig Szeretlek!  Írta Csilla

 

 

 

 

 


Egy reggel
Egy reggel fülig érő mosollyan ébredtem,Azt hittem szép nap lesz, de tévedtem,Ágyamat megvetvén, ablakomon kinéztem,Rájöttem-e szép napra semmit nem intéztem.Lebeszéltem egy randit az édesemmel,Szerettem őt, de tudtam vele játszom az életemmel,Ő volt minden lánynak legszebb álma,S ő megkap minden lányt, ki szíve vágya,Féltem hogy elhagy, és megválik tőlem,Vagy, éppen elhalásszák előlem.A randin elmondtam mi nyomta szívem,Ő végig hallgatta mit mondtam, híven.Utánnam ő is szóhoz jutott,S mondani valóján gyorsan végig futott.A lényege az volt, hogy ő már más lányt szeret,S hogy ő sajnálja, de megcsalt vele.Sírva, zokogva, szaladtam elAztán siettem a szobámba fel,Ágynak estem, s ki sem keltem,Azt a napot tudom nem felejtem.Nem tudtam őt kiheverni a mai napra sem,De tudom őt nem felejtem soha sem!!  Írta Csilla.

 

 






Csillagok
Fentről, a felhőtlen tiszta égről ezer csillag ragyog rám,Felém sugározza sok ezer év nyugalmát.Kezdem megérteni mi az a "végtelen",S ráébredek, milyen porszem-töredék az életem.
Évezredek, és emberek milliói közt egy semmi vagyok én,Ki álproblémákkal, és gondokkal rontja el életét.Évezredek során a mulandó emberek folyton változtak,De a csillagok, és az emberi lélek, érzések maradtak.
Talán két ezer évvel ezelőtt egy ugyanilyen porszem, mint én,Ugyanígy gyönyörködött a csillagok csodás fényén.Neki már nyoma sincs, emlék sincsen róla semmi,Pedig ő is élt, mint én, s szeretett, ma pedig már senki.
Az idő és a tér végtelenségében néhány percet élünk,Hát ne rontsuk el azzal, hogy a jövőtől félünk!ITT és MOST, élvezd a jelen pillanatot,S válassz magadnak egy ragyogó csillagot!
S ha felnézel az égre, a csillagok ezrei között,Keresd meg a tied, melytől szivedbe nyugalom költözött.És a csillagod azt mondja: " Oly rövid a léted,Keresd meg, találd meg, és használd ki, mi szépet nyújt az élet!"Írta Csilla.

 

 

Keresem azt, ..
Keresem azt, aki szerethet engem,aki talán meglátja a jót bennem.Valaki vár, hogy vigasztaljon,magához húz, hogy marasztaljon.
Keresem azt, aki így elfogad,aki talán végig mellettem marad.Elviseli számtalan hibámat,felvidít, ha marcangol a bánat.
Keresem azt, aki kiegészít,aki minden akadályra felkészít.Ha megtalálnám, megtartanám,mindenkinél fontosabbnak tartanám.
Keresem azt, aki talán nincs,pedig nekem ő lennea LEGDRÁGÁBB KINCS !!! Írta Csilla.

 

 
 

 

 

 

 

 Még érzem bőröd illatát

 

Szép szavadnak édes ízét

ízlelgetem bókjaidat

ajkad forró érintését

élvezem a csókjaidat

 

Minden érintésed izgat

karjaid közt megborzongok

ölelésed puhán ringat

elkerülnek felhők, gondok

 

Óhajomra, mosoly felel

simogatom én is arcod

tekinteted égbe emel

feledtetem belső harcod

 

Kalandos út, testünk táján

ruha alatt egyre beljebb

mézre lelünk egymás száján

siklik kezünk egyre lejjebb

 

Vérünk lüktet egyre jobban

mágnesként vonz test a testet

szerelmünk is lángra lobban

s együtt töltjük ezt az estet.Írta Csilla.

 

 

Mit mondanál

 

 

Mit mondanál,

ha most kezedbe tenném két kezem,

tekintetemből sütne az érzelem,

s csókra várón lehunynám a szemem?

 

Mit mondanál,

ha fejem a válladon nyugodna,

vagy ajkam kis pilleként csapongva

csókolna, és szerelmet susogna?Írta Csilla.

 

 

 

Gondolj rám...

Gondolj rám este,
mikor a Hold sápadt teste virít fent az égen,
s a csillagtenger oly lágyan, oly szépen
betakar selymével...
téged ott,
engem itt,
s bennem a hit, hogy lesz megint egy éj,
mikor kettõnket takar be az ég...

Gondolj rám reggel,
mikor a Nap álmosan felkel,
S melegével oldja a harmatot...
A pára felszáll, s elkap egy pillanatot,
Mikor felhő jár arra...belébújik, s elszáll arra...
hol várok rád.
S nyári záporként áztatja arcunkat,
neked ott,
nekem itt,
S bennem a hit, hogy lesz még harmat,
mely fürdeti ajkamat...

Gondolj rám...csak úgy...néha,
mert hiányzom neked, s a léha,
lusta napok lassan telnek nélkülem,
s vágysz arra, amire én is, szüntelen.
Rád, Kedves, a csókodra, s ölelő, édes karodra...
mely álmunkban is úgy kísért...
téged ott,
engem itt,
S bennem a hit, hogy lesz még közös álom,
S nem hiába vágyom rád...
Jössz majd, s csókol újra szád.  Írta Csilla.

       

 

 

 

Szerelmesek tengerpartja

 

Csak űlni a habokban

egy szerelmes pillangóval

ki szerelembe ejti szívemet

majd elrabolja testemet.

Szeretni mindíg a végtelenig

szeremesen minden percben

ha rámtalál a végtelen

akkor leszek boldog s szerelmes.

 

 

Találja rám te végtelen hajnal

te vidám szerelmes tengerpart

hagy fürödjek a végtelen habokban

a sejtelmes szerelmes mámorban.

 

Várj rám te fényes hajnal

Lobogjon fényed a habokban

Szerelmesen jöj hozzám

Rabolja el szívemet már.Írta Csilla

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 148
Tegnapi: 215
Heti: 1 408
Havi: 4 525
Össz.: 720 209

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: romantikus versek 15
VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM - © 2008 - 2017 - csilla-versei.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: rövid szerelmes versek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »