VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM

ÜDVÖZÖLLEK: ÉREZZÉTEK JÓL MAGATOKAT

 

 

                                  HELLÓ ITT A SZERELEM.

 

 

Hölgy kalapban

 

        A LEGSZEBB.
Szívedben,most kinyitott egy rózsa száll.
Most úgy érzed,tiéd az egész világ.
Nem szúr a tövise,
Mert a szerelem,ott ragyog benne.
Egy őszinte érzés,lángokat gyújt,
Nem sebez,mint a villám,ki fákat sújt.
Illata szétárad testedbe,
És minden érzés,ott kavarog benne.
Érzed, mondja hagyd!
De szíved érzése,hatalmasabb.
Most úgy érzed,repülni tudnál,
S álmodban is csak róla álmodnál,
Szeretnél te is szívében,virág lenni,
Csillogó szemeire,tündérként figyelni.
Csókolni forrón az ajkát,s repülni órákon át.
S ha feljön a hold az égre,
Csillagokat gyújt ki,tengernyi szépsége.
Csak egy csillag ragyog,majd mindig a szívedbe,
S ez lesz a világon a legfényesebb,
Kinek tündöklő lesz a fénye.
    Írta Csilla.

  ÁLMODBAN.
Már csak álmomban létezel,
Ne engedd a kezem soha el,
Vigyáz rám, míg tart az álom,
Mert ha felébredsz,akit kerestél,
Már nem találod.
Fénylő napsugárral tova libben,
Keresheted emlékeidben.


       ENYÉM VAGY.
Fénylőn tündökölnek,a csillagok,
Magányosan az égben.
Lassan sétálok veled,kéz a kézben.
Látom arcodon,a boldogság jelét,
Mit hoz a holnap? nem tudom még.
Örömöt vagy bánatot?
Vagy egy legszebb szerelmes álmot.
Csak néztelek,
S egy könnycsepp gördült le az arcodon,
Én úgy éreztem,te vagy az,
Kit szerethetek nagyon.
Te könnyes szemeddel rám néztél,
S mosolyogva azt mondtad,
BÉBI!  te vagy az enyém.
    Írta Csilla.

 

Víztükör

 

 

   AZ ÉJSZAKA.
Könnyes a szemem,mert te nem vagy itt velem,
Szívedben tudom,a jóság lakozik,
S a szerelmed,mely nekem adakozik.
Alig várod,hogy elteljen a nap,
S este megláthasd,a te fénylő csillagodat,
Belenézel,két gyönyöru szemébe,
S az egész életedet,ott találod benne,
Amit irántam érzel,örökké hálás leszek,
És ígérem,mindig szívembe lesz a szerelmed,
Ha eljutsz majd egy kietlen pusztába,
Ott én is legyek vizednek,éltető forrása,
Éjjel majd álmodban,én játszom ott szerepet,
Velem ölelkezz,s engem csókolj hevesen.
Most már tudom,hogy isten mit akar,
Szívem a szíveddel fonódjon össze,
Az éjszaka leple alatt.
    Írta Csilla.  

 

 

 

 

 

 IMÁDLAK.
Csak egy szót mondj,hogy szeretsz nagyon,
Mert nélküled nincs már pillanatom.
Nem akarok siváran magam elé tekinteni,
Akarom érezni,szívednek dobbanását,
Akarom érezni,leheleted sóhaját.
Tudnom kell,hogy érzel irántam,
Enélkül,kétely jár szívem,pitvarában.
Hallani akarom,ajkadnak suttogását,
Érezni testemen,kezednek simítását,
Csillagos ég alatt,szeretkezni veled,
S várni a nap sugarát,hogy az égen megjelenjen.
Kétely van szívemben,de nem tudok nélküled élni,
Mert a  szívem,már nagyon sóhajtozik érted.
Gyere kérlek siess hát hozzám,
S a felkelő nap sugaránál,csak annyit mondjál,
Szeretlek édes babám.
       Írta Csilla.

 

 

 

 

  ELFELEDSZ.
Ha egy napon azt mondod nekem,
Elfeledlek kedvesem!
Nem tudom,mi lesz a válaszom,
De tudom,fájni fog nagyon.
Hiszen te vagy az életem,
Te vagy minden földi kincsem.
Nélküled,a nap sem sütne fényesen,
Beborulna az ég is felettem.
Hiszen te hoztad szívembe,
A legnagyobb gyémántot,
Elfeledni téged,hogyan is tudnálak.
Kedvesem!ne hagy el engem sohasem,
Mert kezedbe tettem,az egész életem.
       Írta Csilla

 

.    DRÁGA ISTENEM.
Ó drága istenem!csak hozzád fohászkodom,
Hozd el nekem a legszebb szerelemet,egy napon.
Tégy szívembe minden boldogságot,
Hogy megvalósuljon a legszebb álmom.
Úgy érzem,örökkévalóság lesz várni,
De ha kel, akkor szívemmel lelkemmel,várok rá.
Mert tudom,elhozod hozzám egy napon,
Hogy szívemben lángra kapjon.
Kitárom a kapuját ö felé,
Hogy a szerelem,sétáljon befelé.
S ha eléri szívemet Ámor nyila,
Többé senki,nem juthat be oda.
Bezárom az ajtaját,s a kulcsát messze eldobom már,
A szerelem,hadd járja át a szívemet,
Kérlek istenem!!!
Hozd el szívembe a legédesebb szerelmet.
     Írta Csilla. 

 

 

     REGGEL.
Reggel csókot adok ajkadra,
Tud meg hogy,te lettél szívemnek az álma.
Este veled fekszem le,reggel veled ébredek,
Te vagy a mindenem,az egész életem.
Ha nem szeretsz,akkor meghalok!!
Mert nem bírom,ezt a nagy szárasságot.
Csókodnak hiánya,meg őrit engemet,
Jöjj siess hozzám nagyon,
Ne hagyd hogy az ajkam,szárasságtól szomjazzon.
     
               ÁLMODBÓL.
Álmodból ha felébredsz,
Mindig engem láss,
Szívedben csak engem érezz,
Soha senki mást.

    
               ÉREZNI.
Érezni akarom két karod ölelését,
Szívednek szép szerelmét,
Csókoknak zömét ajkamon,
S a karodban meghalni egy napon.
       Írta Csilla.

 

 

 

 

 GÉP.
Rám néztél,s én figyeltelek,
Miért ily kegyetlen az élet!
Egy gép,melyből nyújtanád a kezed,
S megfognád az enyémet.
Szívünk csak sóhajtozik,
S csak nézzük egymás szemeit.
Egy álom,melyet mindketten álmodunk,
S talán majd egy napon,valóra váltjuk.
De addig is csak esténként,
Ábrándozunk arról,hogy eltűnik a gép,
S mi ott leszünk,valóságból.
És te megölelsz majd engemet,
Én pedig elmondom majd,hogy mennyire szeretlek.
Egyszer minden álmunk valóra váll,
De addig is csak egy gépezet vár.
        Írta Csilla.

 

  KI TUDJA!
Ki tudja,hol hibáztam el!
Már senki nem felel.
Bejártam én sok világot,
De a boldogságomat,nem találom.
Megérteni a dolgokat,oly nehéz,
Nem szégyen az,ha sírni látsz,
Mert valamit a szívem,nem talál.
Lelkem most,zokogva sír,
Fájdalmam,felszínre rí,
Fuldoklom,mint egy vízbe eset madár,
Segítségért kiáltanék,de nincs kinek már.
Csak repülök a nagy világba,
Szaladnék a nagyvilágba,
Nem tudom hogy hol hibáztam el,
Ma is keresem a választ.
Száguldó széllel futnék utána,
De mindig,ledob egy mély kútba.
Talán egyszer fényt kapok,a szemembe,
S megtalálom a boldogságom örökre.
     Írta Csilla.

 

 

 LÁTTAM.
Fényes holdsugár,járta át szívemet,
Mikor rám vetetted,csillogó szemed.
Elmondani nem is tudom,mily szép volt az,
Szemedben láttam szíved tisztaságát,
Szívemmel éreztem,szerelmed nagyságát.
Amikor a hold nevet,
Látom mosolygó tekinteted.
Látom az életünket,melyet veled élhetnék le.
Nem kérek mást,csak míg nap ragyog az égen,
Addig szeressél engem.
Karodban szeretnék,egy napon meghalni,
Ajkadon édes csókokat hagyni,
Álmomban már láttalak,
S két karomba zártalak,
Ott váltak álmaink valóra,
E csodás élet új világában,
Csak szaladtam veled réteken át,
S magunkba szívtuk,minden virág illatát.
Az életünk egy kép regény,
De újjá alakíthatjuk még.
Meg álmodtam egy új életet,
Melybe a legnagyobb szerepet,neked készítettem.
Ha eljössz hozzám egyszer,
Valóra váltjuk,mindketten.
Te leszel az életem,
Enged kérlek,hogy így legyen.
Ha kell,várok rád,egy életen is át,
Ha eljössz,minden álmunk,valóra váll.
           Írta Csilla.  

 

 

 NYÁRI ÉJSZAKA.
Nyári éjszaka jöttél felém,
Remegett a testem,s éget az ajkam,
Szívemben a szerelem tüze éget,
S úgy éreztem,boldog leszek veled,
Te lágyan átkaroltál,s azt mondtad,
Szeretlek édes.
Most ez csak emlékemben él,
Mert te egy napon,elmentél.
Úgy éreztem,azonnal meghalok,
Mert szívemben egy tőrt döftél,s nagyot,
Láttam karod mást ölel,
Ajkaddal,csókokkal mást halmozol el,
A hang,megállt a torkomban,
S szememből,csak könnyeim csorogtak.



               TE VAGY.
Te vagy az életem,te vagy az álmom,
Éjjel és nappal,csak csókodra vágyom.
Te vagy a dal,melyet szeret a fülem,
Te vagy a fény,mely utat mutat nekem.
Te vagy az egyetlen ,ki úgy kell nekem,
Kit ott szeretnék tudni,magam mellet.
Ölelne mind két karod,
Csak mond nekem,hogy te is akarod.
       Írta Csilla.

 

 

 

   FEHÉR SIRÁLYOK.
Fehér sirályok szállnak az égen,
Csíkot húznak,a felhők sűrűjében.
Hosszú az a perc,míg átölelsz,
Mely a csókod nélkül múlik el,
És ahogy a sirályok szálnak az égen,
Úgy röpülnék hozzád,karodban éppen.
Heves csókok halmaza ég már a számon,
S az ajkadat már alig várom.
Melletted nem voltak hétköznapok,
Melletted öröm volt minden gondolatom.
Boldogság fényárába úszott a szívem,
Te melletted az életem is megleltem,
Várni a csókodra,s várni az ölelésedre,
Egész életembe várnék,s örökké rólad álmodnék,
Fehér sirályok,hozzátok el nékem,
Szívembe még egyszer, az igaz szerelemem.
            Írta Csilla.

 

 

 

 

 

 

 

 

Szívemben.
Te vagy a szívemben egy tündöklő rózsa,
Ha hozzám érsz, elolvadok azon nyomban,
Vágyom rád,ha felkel a nap,
Mely szívembe,melegséget ad.
Te vagy nékem az éltető víz forrása,
A lélek megnyugvása.
Ha most itt lennél velem,
Elmondanám neked,
Hogy mennyire szeretlek én téged.
Karommal rád fonódnék,mint egy zöld inda,
A szívemnek,te lennél a gyógyítója.
Éjjelente azt suttognám neked,
Hogy milyen jó veled.
A csillagok alatt,szeretkeznék veled,
És ott is elmondanám,hogy mennyire szeretlek.
       Írta Csilla.

 

 

 

 

 

 

 Szívemben.
Te vagy a szívemben egy tündöklő rózsa,
Ha hozzám érsz, elolvadok azon nyomban,
Vágyom rád,ha felkel a nap,
Mely szívembe,melegséget ad.
Te vagy nékem az éltető víz forrása,
A lélek megnyugvása.
Ha most itt lennél velem,
Elmondanám neked,
Hogy mennyire szeretlek én téged.
Karommal rád fonódnék,mint egy zöld inda,
A szívemnek,te lennél a gyógyítója.
Éjjelente azt suttognám neked,
Hogy milyen jó veled.
A csillagok alatt,szeretkeznék veled,
És ott is elmondanám,hogy mennyire szeretlek.
       Írta Csilla.



      FELKELŐ NAP SUGARA.
Felkelő nap sugaránál,láttalak meg téged,
Ahogy jöttél felém,a szívem már éget,
Éreztem hogy perzsel a lángja,
S minden részemet,át járja.
Tudtam,te leszel a végzetem,
S életemben,a legnagyobb szerelemem.
Nem szóltál,csak néztél rám,csillogó szemeddel,
Gyengéden átkaroltál,s a hold szívünket melengette,
Úgy éreztem szállok veled,felhők felett,
S el,nem engedtem volna a kezed.
A vágy, mely repített bennünk,
S éreztük,eggyé lett a szerelemünk.
       Írta Csilla.

 

 

 

 

   TÉLI ÉJSZAKÁKON.
Hideg téli éjszakákon,
Rád gondolok én,
Merre járhatsz édesem?
Az élet mezején.
Hová vitt a sors!!
Elhagytál engem,
S már nem fogod a kezem,
S nem ölelsz engem.
Csókjaiddal nem halmozol el,
S már nem mondod,hogy örökké szeretsz.
Álmaimban,még mindig csak téged látlak,
Vissza tér egy álom,
Melynek te vagy a legszebb orcája.
Ha mosolyogsz tündökölsz a nap fényébe,
Örökké csak te leszel,szívem csücskébe.
Elhagytál engem,de én még ma is szeretlek,
Mindig arról álmodom,hogy örökké veled lehessek.
Tudom,az álmok véget érnek,
S eltűnnek a hiú remények.
      Írta Csilla.

 

 Tenger.
Mint a tenger hullámai,
Összecsapnak fejem felet,
Úgy érzem,most vége lett mindennek,
Csak egy szó,mi nyugtatja lelkemet,
Csak a te szerelmed,mi életbe tart engemet.
Ha te nem lennél nekem,s nem fognád a kezem,
Este nem vigasztalnád a gyenge szívem,
Tenger hullámai,elnyelnének engem,
Ígérd meg nekem,hogy örökre velem maradsz,
Mert te vagy a szívemnek az örök tavasz.
    Írta Csilla.

VALÓSÁG VAGY ÁLOM.
Forró az éjszaka,lángol az ég,
Szobám falait,átjárta már rég,
Fekszem az ágyon,s nem tudom hol vagyok,
Valóság,vagy csak álmodom,
Ölelem szorosan derekad,s csókolom hevesen ajkadat.
Verejtékünk egymáshoz tapad,
E forró éjszaka alatt.
Fülembe suttogsz bódító szavakat,
Én úgy érzem,mindjárt elolvadok.
Oly hosszú az éjszaka,
Valóság és álom keveredik.
Nem tudom,melyik most az értelem.
Ágyamban már csak didergek,
És nem tudom minek éljek.
Csak ülök egy sikátor közepén,
S felállni,már nem tudok én.
Lángol és ég a lelkem,
Szívemet,elérte a szerelem.
Ha itt lehetnél most velem,
Nem bolyongnék,álom és valóság felett.
De ha reggel felébredek,
Remélem,valóság lesz az ébredésem.
     Írta Csilla.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 138
Tegnapi: 215
Heti: 1 398
Havi: 4 515
Össz.: 720 199

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: romantikus versek 11
VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM - © 2008 - 2017 - csilla-versei.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: rövid szerelmes versek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »