szerbusztok

    gyerekek.

EZT AZ OLDALT CSAK NEKTEK KÉSZITETTEM:

KELLEMES SZÓRAKOZÁST KIVÁNOK. 

                             TÜNDÉREK:
Meseország küszöbén,tündéreket láttam én.
Manókkal gyülekeztek,erdöszélén kergetöztek.
Pillangók nyomába eredtek,
A réten nagyokat szögdeltek,
Táncukkal megbüvölték a virágokat
Mint a gyönyöru reggeli harmat.
Hangosan kacároztak,madarak hozzájuk csatlakoztak.
Napocska reájuk mosolygott,
Ö is nagyokat kacagott.
Mese erdö közepén,mindig áll a bál
Menj oda te is,hisz befogadnak már.

                                                          KISS CIPELLÖ                     
Ó te picike cipellö
Ha beszélni tudnál
Elmondanád nékem
Hogy merre jártál
Vizes uton talán?
Vagy szárazon?
Talpadra mi ragadt ezen az uton?
Szemcsés homokot tapostál?
Vagy vizbe szaladgáltál?
Mond el nékem
Te kiss cipellö
Hogy merre jártál.

 

  SZANDÁCSKA:
Csitteg csattog a kis szanda
Nevet is az aki látja.
Jobra lép meg balra lép
Orra hegyén katica él.
Pöttyös az ö szandácskája
Mindenki örül aki látja.
Pici szanda tipeg topog
A vizbe is bele totyog.
Sáros lett a katicája
Vizes lett a szandácskája.                                  

          FINOM LEVES:
Kerek tisztás közepén
Öreg néne éldegélt
Görbe volt annak a háta
De a táncot csak úgy járta.

Fakanál a kezében
Szökellik ö szépen
Megkavarja a fazikját
Tipeg topog táncot jár.

Kunyhójába szól a zene
Pókháló van minden fele
Fazikjába kigyó béka
Rityeg rotyog ahogy kavarja.

Sarokba a seprü várja
Hogy meg fogja a gazdája
Kosz és piszok minden fele
Ideje volna sepernie.

Finom ebéd lesz itt mámma
A békának hosszú a lába
Teszen bele kakuk füvet
Hogy izletesebb legyen a leves.

Van itt minden halom számra
kigyófü és kakukl árva
Üvegecskék sokasága
Benne mérgeknek hatása.

Kalitkába bezárt madár
Ö is az ebédre vár
Hangosan dalolá ö
Nézi a levest hogy fö.

Plafonon a szú szöszmötöl
Csitteg csattog csörömpöl
Megrágott ö mindent már
Amit utjában talált.

Kunyhó ajtón kopogtatnak
Bejönne egy öreg szarvas
Nagyon korog az ö gyomra
Szeretné ha levest kapna.

Száll a kunyhóban a leves illata
Egy két legyet meg is csapva
Keringnek a leves körül
Mig az eggyik, bele is szédül.

Kifött immár ez a leves
Kigyó és béka izletes
Jóllakottan öreg néne
Ki is ült a tornác székre

Holnap is föz finom levest
Aki éhes,ne legyen rest
Térjen be a kunyhójába
Itt a mese vége,fúss utánna,

 

KICSI KOCSI
Megy a kocsi ide oda,négy kerék van ö rajta.
Mindig vizes mindig sáros,Néha meg por halálos.
Ha megszólal a dudája,Olyan mint egy sziréna hangja.
Rohan ö erdön mezön kerszetül,mindenki kitér az utjából
Aki vele szembe jö.
Néz ö jobra néz ö balra,Sehol sincsen egyenes útja.
Piros a szine,jól áll nekije.
Mindig izeg mindig mozog,De magán körül sosem forog.
Egyenes utat szereti,a gödröket ki kerüli
Ha valakinek neki megy,annak orra szája véres lesz.
Behorpad a szélvédöje,roncs telepre kerül e végett
igy járt végül ez a kocsi roncs telepen van már bocsi.

    KACSA MESE:
Most a szátok eltátsátok
Furcsa mesét mondok én
Valamikor réges régen
A világnak kezdetén
Kerek tóban uszni tanult
A legelsö kis kacsa
De a vizben minduntalan
Elmerült a nagy hasa
Egyszer aztán,úgy elkapta a sietség
Hogy éppen csak orra látszot
És igy sipákolt segitség!!!
Arra szált egy öreg varjú
S azt károgta kár! kár!
Ki nem segit a kis kacsán,fura módon pórul jár.
Elösször a szamár hallá
Hogy a kacsa mit eseng                                                               
De lusta volt segiteni                                                      
Ezért igy szólt, csak a fülem cseng.
Megfúlladok!igy a kacsa,segítsetek!!rajtam hé!
Bé fúlsz bé ám! igy a birka.
Azóta is mondja ,bééé.
Szegény kacsa hiába várt
Hogy bárki is ki mentse
Nem segitett rajta senki
Csupán a szerencse.
Megtanult a kacsa uszni
És igy meg is menekült
Mert ha akkor,meg fúlt volna
Az én mesém sem lett volna.

                     TALLUS LEVES.                                                          
Fenyves erdö sürüjén,áll egy kis ház ,a rét közepén.
Öreg asszony lakot benne,ki minden nap a rözséjét gyütögette.
Be is gyujt az üst aljába,hogy levest fözzön vacsorára.
Répa zeller,mind a levesbe kell
Hát a hús holl marad?morfondiroz magába
Ki is megyen erdö szélre,hogy egy kis álatott fogjon a levesbe.
Fácánt vagy nyulat talán?
Eggyiket sem fogta meg ám!
Mil egyen hogy legyen ,gondolkodik rendesen.
Ni csak!!!ott jön egy vaddisznó
Gondolja magába,a leves be ez is jó.
Hurkot vetet hát a nyakába
De bizony  a disznó,erösebb volt nálla.
Haza ment hát öreg néne,most mit tegyen hát a levesbe.
Ahogy ezt ki mondta,egy fecske be esett a fazikba.
Lesz már leves,lesz már hús!!
Igaz egy kicsikét, tallús.
Örült már az öreg asszony
Tallús leves lett az asztalon.

  KIS KACSA:
TIPEG TOPOG EZ A KACSA
MINDIG OLYAN NAGY A HASA:
HOVÁ MÉSZ TE TOTTYOS KACSA?
BÜSZKE VAGY TE MINT A HARCSA!
FÖLDET VERI A TE HASAD
MINDIG TISZTA SÁROS AZ:
FEHÉR BUNDÁD BE VIZELED
FRÖCSKÖLÖD MAGADRA A VIZET:

  PICINY LÁNYKA
Piciny lányka mit csinálsz?
Babácskádnak varsz ruhát?
Masnit köttöl a hajába hogy szép legyen a bálra.
Hisz estére baba parti lesz.
Ki él és mozog,mindenki ott tessz ,vesz.
Lesz ott tea ,és sütemény,finom kakaó, meg lepény.
A bohóc is készülödik már,
Hisz estére öt is odavárják.
Dob pergés és csintadratta ,Lessz ott este helye hulya.
Szépség versenyt is rendeznek
Mindenki a tükör elött settenked
Hosszú masni pici száj
Csak torokból ne kiabálj.

 BAGOLY.
Erdök mélyén,fák sürüjén,
Élt a bagoly,ágon ülvén.
Kúvik, kúvik, mondta ö,
Mikor leszált a sötét éj.
Nagy szemével körbe néz,
Ugy szemléli az éj csendjét.
Halk zizzenés,levél hátán,
A bagoly figyel ám.
Vigyáz mindenre az éj leple alatt,
Hogy ne zavarják, az erdö lakóikat.

Oldal: csak gyerekeknek1
VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM - © 2008 - 2024 - csilla-versei.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat