ÜDVÖZÖLLEK.

       AZ ÉJ.                            
Ma az éj oly fekete,
Táncot jár a szél a levegőbe.
Néha látni egy egy csillagot,
Mely már nem fényesen ragyog.
  Nem látni mást csak fekete égboltot.
S az élet fáján  egy varjú károgott.
Sírva zokognak a megtört lelkek 
Mert számukra elmúlt az élet 
A szél csak sodorja a falevelet 
S betakarja a szeretetet.
A mélység már fedett,
S a fény már semmit nem jelenthet.
A fáradt lelkek s megtört szívek,
Pihenni tértek egy nyugodt birodalomba,
Hol már a fájdalom,nem érhet.
    Írta Csilla.

 

 

 

 

 

 ELMÚLÓ ÉLET

 
Álmodom?   Vagy valóság?
Úgy vakít a fény 
Nem tudom hol vagyok s nem tudom merre tartok 
A napok telnek s érzem egyre betegebb leszek 
Fáradt a testem és gyenge a szívem.
Nem tudom merre tartok s mit is kerestem! 
El jött az ősz ehullnak a fákról a levelek,
Érzem én is mindig gyengébb leszek.
Megfáradt testem pihenni akar 
De a szív még lüktet s sok választ akar.
Csend van a kis szobámba 
A fény már nem akar beszűrődni az ablakába 
Pókháló lepi be a házat,
Egy légy zümmög egy csendes sarokba 
Ülök egy fotelba fejemet hátra hajtom 
Eszembe jut régi ifjúságom.
Egy kis madár kopog az ablakon 
Bánatos szemmel néz rám 
De nincs erőm felállni,hogy ki nyissam az ablakom.
Keserves szemekkel tekint rám 
Úgy fáj a szívem,hogy nem mozdul a lábam már.
Elmúlik a szó elmúlik az élet 
Már csak ülök kis szobámba 
S nem tudom,minek is élek.
   Írta Csilla.

  LEGYEN MEG A TE AKARATOD.
Néha vágysz rá,hogy egyedül legyél.
Magadba fordulsz s csak gondolkodol.
Elkerülnek a bánatok de a nehéz órák körbe vesznek.
A szíved vérzik s zokog a lelked 
És éjszakáknak tűnnek a nappalok,
De mégis elhangzik a fejedbe egy szó,
Istenem! legyen ahogy te akarod 
Szívem mégis oly keserű s lázadozik 
És sírva teszi fel a kérdéseket   miért!
Hát ez a szeretet!
De később elcsitul a szív haragja,
Mert tudom istenem te nem tehetsz róla.
Mert csak te szeretsz engem igazán 
És fájó zokogó szívvel is tudom 
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Az ellenemre is véghez viszed 
Mert te irányítod a szívemet.
De attól az én szívem még nem lesz csendesebb.
Taníts meg igaz szívvel kiáltani nevedet,
Mert te adod nekem a szívembe a boldogságot nekem.
Lehet az élet útja tövissel van tele 
Meredek és nagyon kemény.
Amerre mutatod az utat,mindig arra megyek én.
Legyen meg a te akaratod 

Írta Csilla.

Legyen meg a te akaratod,ha az éj temet.
Mindig légy mellettem,és fogd a kezemet.
És fogadd el a szívemet.
Ha az életem célját,el is takarod,
Legyen meg a földön s a menybe,a te akaratod.
    Írta Csilla.

 

A sötét magány.
Ma csendre int a magány,
Szívemet semmi nem gyötri már.
Hallgatag minden köd ereszkedik rám.
Egy mély verembe zuhantam 
S nehéz lesz kijutni  
Fekete sötétség s nem látni az utat,
Mely ki vinne a veremből  a csend oly hallgatag.
Láttam egy hulló csillagot le esni a földre,
Vártam a válasz de nem szólt senki sem.
Nézni némán s össze kuporodva,
Ülni a sötét verembe s nézni a csillagokat,
A sikátor utcáin  fújja a szél a homokot,
Kavarogva száll és nem tudni merre fut.
Kapaszkodnék indákba de vissza csúszom,
S az utam nem találom.
Sötét felhők gyülekeznek,
S a verem felett eljő az ítélet.
    Írta Csilla.

 ÚTVESZTŐ.
Ragyog a nap s csillog a fény,
Csak ülök kis szobámba én.
Fejembe sok gondolat kavarog,
Miért is vannak gondolatok?
Fájnak az érzések s fájnak az emlékek.
Csak mosolyog a nap de az én szívem,boldogságot nem mutat.
Keresnék egy utat s nem emlékezni a múltat,
De ez az út nem létezik mely útvesztőből ki menekít.
Megrekedtem az indák közt és folyton vissza csúszom,
Homokba süllyedek s a szél meg betemet.
Kérem a csillagokat segítsenek,de ők csak nevetnek,
Nincs ki út a számomra semmi nem jó már ebbe a világba.
Egy érzés,mely elvakított engem 
S a saját csapdámba estem.
Most menekülnék a valóságtól 
De a csapdába a kör bezárul.
Nézek csak elmerengve 
Az életem hol lett eltemetve.
Ragyog a nap de az én szemem könnyeket mutat.
Folyik mint egy patak soha ki nem apad.
Nem tudom mit hozz a holnap,
Mit hoz nekem a fény 
Hogy talán egyszer,a csapdámból ki kísér.
   Írta Csilla.

 

 

 TISZTULJ MEG!
Eljött a nap,hogy meg tisztuljon a lelked,
Por és piszoktól rátapadó tested.
Egy hang mely azt mondja tisztuljon meg a lényed,
S te elindulsz, hogy megtedd ezt.
Szívedbe  forr a haragnak tüze 
Csillapítsd le s imádkozz érte.
Isten szava mindig benned van,
Hallgasd meg s cselekedj ahogy ö mondja.
Indulj az úton s fordulj kelet felé,
Borulj a földre imádkozz de ne félj!
Soha ne félj a holnaptól 
Ne félj a rossz hangoktól.
Mert szívedben mindig isten szava szól,
Lelked s szíved megnyugvást talál,
Ha szeretet van a szívedben boldogságot várj.
Ne törekedj arra,hogy gonosz légy 
Mert isten nem szereti ha rosszul élsz.
Adj ki magadból minden gonoszságot,
Tisztuljon meg lelked 

S legyenek tovább álmaid.
Álmodban is mindig csak jót láss,
Szívedbe a szeretetet hordozd tovább.
      Írta Csilla.

 

 

 

  Reggeli ébredés
Minden reggel ha felkelek, kinyitom a szememet

eszembe jut én Megváltóm, hogy Te szeretsz engemet

Megtartottál engem mára s minden új nap ajándék Lehetőség arra, hogy még jobb emberré válhatnék 
Köszönöm most Uram Néked - s élek vele jól tudod!

Igyekvésem, törekvésem minden nap megújítod

Erőt adsz, hogy segíthessek drága embertársakon -s boldoggá tesz engem újra  Szereteted jó  nagyon 

Tovább adom én is tehát, hogy mindenki láthassa milyen is ha boldog lehet, s szereteted áthatja

Hiszen olyan jó szeretni  csak az tudja igazán...aki a Te kegyelmedből megérezte önmagán.
Megköszönöm én teremtőm, hogy én is megéreztem és azóta is csak egyedül Te lettél az Életem

Igazgatod lépéseim s egyengeted utamat

segítségül nekem adtál drága új Barátokat 

Azóta is boldog vagyok, megtaláltam önmagam pedig elveszettnek hittem, értelmetlen, céltalan

És akkor Te értem jöttél: - szóltál hozzám: gyermekem

Kövess engem drága lélek, s helyet kapsz a szívemen 

 

Írta Csilla. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Istenbe való hít.
Ha megérinti szíved az ég fuvallata,s benne az Isteni Lélek, otthonra talál,Aki eddig voltál, nem vagy többé ugyanaz,A Lélek átformál, s kitárul egy új világ.Nem vonz már e világi csillogás, gazdagság,Lelked szabad, túllátsz a földi lét határán.Múló földi kincseket, többé nem gyűjtesz már,Új cél vezet, tiéd az igazi gazdagság.Amit másokkal oly szívesen megosztanál,Hisz oly sok a világban, a boldogtalanság.Sok- sok ember élete örökös rohanás,Nincs ideje meghallani a lélek hangját.Pedig fájdalmában néha, mélyről felkiált,Létét jelezve, hogy sorsa üresség, magány.Ezt az űrt nem töltheti be semmi más,Csak Isten kegyelméből, a szent égi áldás.Fölöttünk az idő, olyan gyorsan elszáll,Kijelölt utunk rövidül, nap-nap után.S ha végéhez elérkezik, ott vajon Ki vár?Attól függ, hogy az utad során, Kiben bíztál.              Írta Csilla

 

 

 

 

 

 

 

 EGY ANGYAL ÜZENETE.
Egy árva kislány,szomorúan néz a télapóra,És nem érzi már anyukája kezét maga mellet,Örömmel szorongatva.Csak néz,maga elé árván,hogy mit kíván?Azt tudja jól a télapó,régen már.Hívja a télapó,jöjj közelebb!De a lányka nem mozdul,s szemébe könny ered.Nézd!hoztam neked valamit,szól a télapó,A menyből küldték,s az üzenet,oly jó.Felolvasom neked,töröld le hát a könnyeidet.Az angyalok a menyben laknak,De szívünkben is helyet kapnak,Vigyázzák az álmainkat,felügyelik napjainkat.Úgy szeretnek mint az édesanyák,S letörlik az arcunkról,a,könnyeink nyomát.Én is ott jártam az angyaloknál,És ezt az üzenetet hoztam,Hogy édesanyád mindig ott vár.H nem is látod öt,de szíveddel majd érzed,Hogy amíg csak élsz,ö vigyázza lépted.Ne szomorkodj,azt üzeni,mindig veled leszek,Ha szükséged van rám,szívedbe ott leszek.Őrizd meg ezt a levelet,s vigyáz rá nagyon,És szívedbe az emlék mindig ott ragyogjon.Akkor is gondolj rám,ha nagy leszel,S ne hullajts többé könnyeket,És édesanyád,soha ne feled,Ha neked is lesznek gyerekeid,Olvasd fel nekik is ezt a levelet,Érezni fogod mindig,örökké tartó szeretetemet.Ha fázna a lelked,én fénnyel hevítem,Csillagokkal együtt,őrzöm majd álmod,S megkérem a szelet,fújja el a bánatod.Ott leszek a holdfényben,mely szelíden simogat,Az angyalokkal együtt,kísérjük utadat.A mennyországból is vigyázok rád,Mert ott is mindig örökre,Én leszek az édesanyád.    Írta Csilla,   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: szomoru versek 10
VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM - © 2008 - 2024 - csilla-versei.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat