VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM

ÜDVÖZÖLLEK: ÉREZZÉTEK JÓL MAGATOKAT

 Hársvirág 

Majdnem biztos, hogy az édeskömény már 4000 évvel ezelőtt is hasznos volt a gyógynövények között. Az Eberspapirusz, egy i. e. 1500-ból származó orvosi írásgyűjtemény is említi, mégpedig mint a felfúvódás elleni kiváló szert. A későbbi szerzők, mint pl. az id. Plinius (23-79) is emésztést javító szernek ajánlják az édeskömény termését. A középkorban viszont mint köhögés- és letapadt nyálka elleni és hurutoldó szert dicsérik a gyógynövények között. Ma a fentiek mellett az édeskömény gyógynövényt gyomor- és bélpanaszok esetén is használják.

Az édeskömény gyógynövény hazája a Földközi-tenger medencéje. Mivel mindig nagy igény volt rá, már régóta nagy kiterjedésű kultúrákban termesztik, Európa melegebb vidékein, valamint Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában. Az édeskömény egy- vagy többéves gyógynövény, amely húsos gyökérrel kapaszkodik a földbe és 1-2 m magasra nő. Hengeres szára enyhén bordázott, felül gazdagon szerteágazó. Levelei többszörösen szárnyaltak, alapjukon nagy hüvelyűek. Virágzati ernyője rendszerint 15 virágból álló, ernyőcskékből összetett, a szirmok sárgák. Termése ikerkaszat, hosszúkás, hengeres, végei felé keskenyedő, a termés gyakran két résztermésre esik szét. A kömény júliustól szeptemberig virágzik. Feltűnő, hogy a termés ugyanazon a növényen vagy a többi növényen is különböző időben érik be, és ez a begyűjtést meglehetősen időigényessé teszi. A munkások először az ültetvényt bejárva kivágják az érett ernyőket. Ezt kifésülésnek hívják. Mivel ezt igen körültekintően kell elvégezni, a fésült édeskömény igen jó minőségű. Aztán az egész növényt kinyüvik a földből és kicsépelik.

Teakészítésnél tanácsos az édesköménymagokat egy mozsárban széttörni, hogy az illóolaj jobban kioldódjon. Az édeskömény gyógynövény latin neve Foeniculum vulgare Mill. és az ernyősvirágzatúak családjába (Apiaceae) tartozik. A köményültetvényeken a különböző alfajait termesztik.

Egyes gyógynövények változatainak húsos gyökerét és vastag szárát használják saláták és főzelékek készítésére. Különösen finom saláta készíthető a friss levélhajtásokból. Kapor és édeskömény-hajtáscsúcsok keverékével remekül fűszerezhetjük a fejes vagy az uborkasalátát is. Jól használható levesek és főzelékek ízesítésére, kenyérbe sütve pedig emésztést serkentő hatású. 


Kömény

 A híres Ebers papirusz amely egy i. e. körülbelül 1550-ből származó, mintegy 20 m hosszú, orvosi feljegyzéseket és recepteket tartalmazó egyiptomi irat 20 gyógy- és fűszernövényt nevez meg. Köztük van a ánizs, az édeskömény, a kakukkfű, a mustár, az üröm és a kömény is. Ezek szerint a köményt körülbelül 3500 éve ismerjük. Ma fűszerként és gyógyteaként egyaránt becsülik, mert megszünteti a nehezen emészthető ételek után kialakuló teltségérzést és puffadást. Gyógyhatása elsősorban a benne lévő karvontartalmú illóolajra vezethető vissza. A tudományos álláspont a köményből készített teát az előbb említett panaszokra javasolja, valamint felhasználási területként jelöli meg az enyhe, görcsös jellegű gyomor- és bélpanaszokat, az ideges eredetű szív- és gyomorpanaszokat.

A kömény hatásai bővebb területet ölelnek fel, mint koriander társáé.

Latin neve Carum carvi. A botanikusok az ernyősvirágzatúak (Apiaceae Umbelliferae) családjába sorolják. Ugyanebbe a családba tartozik és hasonló hatású az ánizs, az édeskömény és a koriander. A kömény őshazája Eurázsia, ahol mezőkön, legelőkön, kaszálókon, utak mentén, a vasúti töltéseken igen gyakran előfordul. Ennek ellenére szinte kizárólag a termesztett fűszernövényt használjuk. A kömény kétéves növény. Karógyökere, egyenes, magas, elágazó szára, hosszúkás, háromszorosan szárnyasan összetett levelei vannak. Virágzata összetett ernyő. Az egyes virágok fehérek, de hegyvidéken akár pirosasak vagy egész vörösek is lehetnek. Májustól júliusig virágzik, a termések júliustól szeptemberig érnek. Az érett termések két termésrészre esnek szét, ez a köménymag, amely tulajdonképpen szakszerűen megnevezve termés.

Figyelmeztetés! A mezei köményt ne gyűjtse, mert könnyű összetéveszteni néhány erősen mérgező ernyősvirágú növénnyel. 


Az almahéj véd a rák ellen is 

A kutatók napjainkban is számos vizsgálatot folytatnak annak feltárására, hogy a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása miként befolyásolja előnyösen az egészségi állapotunkat.
Egyes kutatások központjában a magvakban, illetve a gyümölcsök héjábantalálható ú.n.: fenolos szerkezetű vegyületek potenciális rákellenes hatása áll.
Tíz deka friss alma megközelítőleg 110-340 milligramm fenolt tartalmaz. A gyümölcs fogyasztása nem csak magas vitamin tartalma, édes zamatos finom íze miatt javasolt, hanem a magas flavonoid tartalma miatt is ajánlott!
A flavonoidok antioxidáns tulajdonságú növényi hatóanyagok.
Hatásuk sokrétű: antioxidáns, immunrendszer megerősítő, rákmegelőző, gyulladáscsökkentő, vírus- és baktériumellenes, májvédő, összességében tehát egészségvédő hatásúak.
A vizsgálat eredménye alapján kimutatható, hogy az almahéj antioxidáns hatása jóval erősebbnek bizonyult, mint az alma húsából vett mintáké!
Mindezek alapján érdemes tehát az almát alapos tisztítás után héjával együtt rendszeresen fogyasztanunk, ezáltal gazdagítva szervezetünket számos fontos tápanyaggal, antioxidánsokkal.
Gyermekeink sokszor kérik, hámozzuk meg nekik az almát, pedig apró ötletekkel kedvet csinálhatunk hozzá, hogy a kicsik héjával együtt fogyasszák. Például karcolhatunk az almának szemet, apró répa darabbal orrot varázsolhatunk az 'almaarcra', ötletesen díszíthetjük, hogy legyen kedvük a kicsiknek héjával együtt fogyasztani az almát...
Tegyünk egy apró lépéssel többet az egészségünkért, és elsősorban a kicsik egészségéért. Ha gyerekkorban megszeretik az almát-héjával együtt, akkor felnött korban természetesen fogyasszák úgy :) ! 


Mate tea

A maté egy, főleg Argentínában, Uruguayban, Paraguayban és Dél-Brazíliában fogyasztott teaszerű üdítőital. A Yerba Maté évelő fa szárított leveleiből és szárából főzik. Neve a mati szóból ered, ami a bennszülöttek nyelvén lopótököt jelent. Gondolom azért kapta ezt a nevet, mert a lopótök alsó részéből csinálták az edényt, amiből elfogyasztják a teafőzetet. Trópusi növény, a Paraguay folyó medencéjében honos. Magas hőmérséklet és páratartalom, évi 1500 mm csapadék szükséges optimális fejlődéséhez. Vadon termő. Leveleinek alakja változó, hegyes, ovális, szélük enyhén fűrészelt. Október és december között virágzik.
Virágai aprók, bogyószerű gyümölcsének íze a borséra hasonlít. Jellegzetes zamata van, kesernyésen édeskés, hasonlóan a kamillához.

Három perc alatt el is készítettem a teát, míg iszogattam, olvastam tovább a neten a tea jótékony hatásairól: Növeli a testi erőt, erősíti az izomrendszert, segít a nehézségek elviselésében. Javítja a szellemi képességeket. Kémiai tulajdonságaiban hasonlít a zöld teához, de annál táplálóbb. Nagy mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat: káliumot, nátriumot, mangánt, magnéziumot. Vitaminokat A, B1, B2 és C vitamint, valamint riboflavint és tizenegyféle polifenolt, amelyek erős antioxidáns hatásúak. A maté legalább annyira élénkít mint a kávé, s egyáltalán nincs mellékhatása. A központi idegrendszert serkenti, vizelethajtó és reumát megelőző szerként is ismerik.
Hat az idegrendszerre. Úgy működik, mint egy szabályozó, serkenti a fáradt idegrendszert, illetve megnyugtatja a túl izgatottat. Főleg depresszió esetén hatásos hangulatjavító.
Hat a gyomorra és a bélrendszerre. Az alkalmi vagy idült székrekedés könnyedén megszüntethető fogyasztásával. Főleg a béltartalom fellazításával éri el hatását, de bizonyos mértékig serkenti a belek rendes mozgását is. Hat az anyagcserére. A maté a testépítők és minden testmozgást végző kedvenc itala lett.
Az anyagcserére gyakorolt hatásai közül említésre méltó, hogy testmozgás közben fenntartja a szénhidrátok lebontását. Ez több kalória elégetését eredményezi, növeli a vérkeringés hatékonyságát, s hátráltatja a tejsavak felszaporodását, vagyis az izomlázat. Németországban általános fogyasztószerként is igen népszerű. Hat a szívre.
Sokféle szívpanaszt kezeltek, vagy előztek meg maté fogyasztásával, mert tartalmazza a szív működéséhez szükséges tápanyagok nagy részét. Ezenfelül növeli a szív oxigénnel való ellátottságát, főleg stressz vagy testedzés idején. Hat az immunrendszerre.
A dél-amerikai szakirodalomban visszatérő megállapítás, hogy a maté erősíti a szervezet immunreakcióit, s növeli a betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességet. Ez gyors gyógyulást és felépülést eredményez.

Elkészítése a fogyasztáshoz hagyományosan történik. A teát forró, 70-90 Celsius-fokos vízzel öntsük le, öt percig hagyjuk állni, majd vegyük ki belőle a filtert. Ha nem filteres teát veszünk, akkor szűrjük le. A matéteának üdítő, kicsit kesernyés íze van.
A növény százkilencvenhat illó kémiai anyaga közül száznegyvennégy a teában is megtalálható. Tetszés szerint ízesíthető: cukorral, mézzel, tejjel, nyáron gyümölcslevekkel. 

 A medvehagyma a tavasz gyógynö 


Kedvezően hat a gyomorra és az emésztőrendszerre. Fogyasztása enyhíti a gyomor okozta szívzavarokat és álmatlanságot, az artériák elmeszesedéséből vagy magas vérnyomásból eredő panaszokat. Mint például a szédülést, fejfájást. A frissen felhasznált levelek tisztítják a vesét és a húgyhólyagot. Elősegítik a vizelet távozását. Felbecsülhetetlen értékű vértisztítószer.
Egészségessé teszi a vért, kiűzi és elpusztítja a mérgező anyagokat.
A liliomfélék családjába tartozik, fehér csillagszerű a virága. Erdős területen található, vadon termő fűszernövény.
A fokhagyma illatára és ízére emlékeztet, évelő növény, 25-30 cm magas, fehér virágú. Március végén, április elején jelenik meg hosszúkás, ívesen visszahajló levele. Virágai április-májusban nyílnak.
Erős fokhagy­maillatát már messziről megérezni, még mielőtt meglátnánk. Ettől az illattól kapta a vadfokhagyma nevet, ez ami biztonsággal kizárja, hogy összetévesszük a gyöngyvirág vagy a mérgező őszi kikerics leveleivel.
Gyógyereje jóval nagyobb, mint a fokhagymáé, tulajdonságai megegyeznek. Alkalmas a szervezet tavaszi salaktalanítására és elősegíti a bőrbetegségek gyógyítását. Kedvezően hat a gyomorra és a bélrendszerre. Bélfelfúvódás és kólikával járó akut és krónikus hasmenés ellen ugyanúgy használ, mint szorulás esetén, amit a belek görcsös összehúzódása vagy renyhesége okoz. Gyorsan kihajtja az emberből a bélférgeket, még az orsógilisztát is. Fogyasztása enyhíti a gyomor okozta szívzavarokat és álmatlanságot.
Az artériák elmeszesedéséből vagy magas vérnyomásból eredő panaszokat is enyhíti. Mint például a szédülés, fejfájás. A frissen felhasznált levelek tisztítják a vesét és a húgyhólyagot. Elősegítik a vizelet távozását. Felbecsülhetetlen értékű vértisztítószer. Egészségessé teszi a vért, kiűzi és elpusztítja a mérgező anyagokat.
Kutatók szerint nincs tőle hatékonyabb növény, amely ennyire hatásosan tisztítaná a gyomrot, bélrendszert, a vért. Rengeteg vitamint és nyomelemet tartalmaz: A, B, B, C, niacin, Mg, Fe, Zn, Mn, Cn, Ca, Se.

Levele felhasználható zöld köretként, ecetes vagy olajos öntetű saláta, levesek, főzelékek, fasírt vagy más húsos ételek ízesítésére. Fogyasztható magában is, vagy apróra vágva szendvicseken friss és szárított formában egyaránt. Kapható csomagosan, szárítva és fagyasztva, mustárszószba keverve. Fagyasztva elveszíti az ízét.
Május végéig tart a szezonja, addig be kell szereznünk, ha fagyasztani szeretnénk belőle. Fűszerolajba keverve pár hónapig eláll. Pestóhoz hasonló szószt lehet belőle csinálni: aprított medvehagyma levél, olívaolaj,
só és reszelt parmezánból. Üvegben jól lezárva, hűtőszekrényben tároljuk, az elkészített szószt köretek kiegészítője lehet. 

Fekete és fehér bors 





A bors nélkülözhetetlen fűszer a főzés során. Többféle fajtája ismert, a fekete- és a fehérbors, mindkettő szemesen és őrölve is kapható, valamint a cayenne bors, amely csak őrölve van az üzletekben. A fekete szemes borsot általában levesek, párolt húsok ízesítésére használjuk. Az őrölt fekete borsból csak csipetnyit teszünk a mártásokba, húsételekbe, levesekbe, főleg azokba, amelyeknek sötétebb a színe. A szemes fehér borsot jobbára savanyúságokba rakjuk, az őrölt fehér borssal viszont azokat a mártásokat, ételeket ízesítjük, amelyeknek világossárga a színe, mert ezeket a sötét színű őrölt bors szürkéssé tenné. A Cayenne bors színe vöröses, íze csípős, ezért csak egy késhegynyi kerülhet azokba az ételekbe, amelyek a különleges, csípős zamatot igénylik.

Fokhagyma

 

A fokhagyma antibakteriális hatású, tudományos úton először Louis Pasteur bizonyította be 1858-ban. Az allicin nevű kénvegyület, amely a fokhagyma szétzúzásakor szabadul fel, csökkenti a koleszterinszintet. A fokhagyma távol tartja a szúnyogokat: sokan tapasztalják, ha nyaralás előtt két hétig fokhagymát fogyasztanak a vérszívók elkerülik őket. B6- vitamint, magnéziumot, foszfort, káliumot, vasat, cinket, bioflavinoidokat, glukokinint, gyantát, fitohormonokat, illóolajokat tartalmaz. Gyógyhatása: alvadásgátló, hurut elleni, antioxidáns, fertőtlenítő, nyálkaoldó, méregtelenítő hatású. Csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet és a vímpírokat is távol tartja! 3 kcalt tartalmaz egy átlagos méretű gerezd. 




Akác


Akác, fehér
Robinia pseudoacacia

"Az akácvirág teája jó köhögés ellen"

Népies neve:

akác, csipkefa, ragacsfa, istenpapucsa, koronafa, magyarfa, pampuska

A növény leírása:

A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. A XVI. században Észak-Amerikából betelepített közismert, tüskés ágú fa. Hazánkban, kisebb nagyobb erdőségeket alkot. Sík vidékek, homokos talajok jellegzetes fás szárú növényévé vált.

Hogyan gyűjtsük?

* Az akácvirág nektárjából kiváló méz készül.
* Aromaanyagait az illatszeripar is előszeretettel hasznosítja.

A növény virágzatát hasznosítják gyógyászati célokra. Az akác jellegzetes, édeskés illatú, fehéres vajszínű virágját friss nyílásában érdemes szedni, mégpedig úgy, hogy a virágokat lefejtjük a fürtökről, majd jól megszárítjuk. A virágzás májusra, június elejére esik.

Mi van benne?
A hatóanyagok, a különböző lektinek főként a kéregben és a magokban fordulnak elő. A virág illóolajat (linaloolt) tartalmaz.

Mire jó?
Az akácvirág jó köhögéscsillapító hatású, de használják még túlzott gyomorsav-termelődés esetén.

Hogyan használjuk?
Tea: 2 dl forró vízzel leforrázunk 2 teáskanálnyi szárított akácvirágot, majd 5 perc elteltével leszűrjük. Íze kellemes.

Jó tudni!
Az elnyílott, földre hullt virágot ne gyűjtsük!
A kéreg fogyasztása után a lektinek által kiváltott mérgezések fordulhatnak elő.

                                                    A vanília is orchidea                                                                                                                         


Kevesen tudják, hogy a konyhában használt és nálunk is kedvelt vanília is az orchidea félék családjába tartozik.

Ez a különleges fűszernövény az orchideák családjába, azon belül is a vanilla fajhoz tartozik. A vanília, mint a többi orchidea faj az őserdők mélyén a párás meleg trópusi klímán őshonos. Az Aztékok már több ezer évvel ezelőtt is ismerték és használták a növény termését, pl. kedvenc italuk a csokoládé édesítésére.

A vanília egy kúszó őserdei faj, amely léggyökereivel megkapaszkodik a fákon, és a nedvességet a levegőből nyeri, amelyet szintén a léggyökereken keresztül vesz fel. A tűző napot nem kedveli, inkább az árnyékos sötétebb helyeket keresi, de ha túl sötét van a virágzás csökken.



A vanília növénynek igen nehéz lenne az ideális körülményt nálunk megteremteni, hiszen kb. 60 % árnyékra van szüksége, gazdag szerves talajra, vagy kb. 90 %.-os páratartalomra, és évi 2500 mm csapadékra. A csapadékot kb. 40-60 naponként kell egyenletesen megkapnia, nélküle a virágzás elmarad. A növekedéshez és fejlődéshez 20-25 C fok az ideális ennél melegebb helyen a növény elpusztul.

Az orchideák közül is az egyik legérzékenyebb faj, épp ezért a termesztésére alkalmas hely is igen korlátozott. Így már érthető miért kerül ilyen sokba a vanília rúdja.

Bár a vanília nemzettségnek is több száz tagja van, ebből mindössze 30 olyan faj található, amelyet fűszerként tudunk felhasználni. Ezek közül az általunk is ismert növény a vanília planifolia, amelynek termését édesítésre használunk fel.



Származási helye a mexikói őserdő, de az óta több őserdőben is megtalálható a növény. Sikeresen termesztik a növényt Madagaszkáron Bourbon-szigeteken, a Csendes-óceán szigetvilágában, és Brazíliában is.

2005-ben kb. 39 ezer hektáron termesztettek már vaníliát, az elmúlt években a kereslet egyre nőtt, így már több mint 7000 tonnát termeltek. A kereslet növekedése igen intenzív, hiszen a 90-es években még csak 4-5000 tonna volt a termés, de 2002-re ez megugrott 8000 tonnára.

A világ legnagyobb vaníliatermesztője jelenleg is Madagaszkár. Itt több mint 26 ezer hektáron kb. 3000 tonna vaníliát termelnek meg. A helyi üzemben több fázisban dolgozzák fel, osztályozzák és csomagolják az exportra szánt vanília rudakat. Van, ahol még minden fázist emberek végeznek, de a legtöbb helyen már gépekkel váltják fel az embert, így ezek az üzemek a piacon előnyben vannak.



Ma már tudatosan ültetik a növény egyes fajtáit az őserdők területén, van ahol a helyi őslakosok, és van, ahol már modern eszközökkel végzik a termesztés folyamatait. A helyi őslakosok nem avatkoznak be a természet munkájába, ők csak leszedik a termést, de ahol már modern módszerekkel termesztik a növényt ott póznákra futtatják fel az indákat, kézzel porozzák be a virágokat, és minden apró részletet felügyelnek, hiszen a vanília halványsárga virága mindössze 1 napig nyílik.



A sárgászöld színű, fürtökben növő rudak nagyon lassan fejlődnek, teljes beérésükhöz 6-9 hónap szükséges. Amikor a termések szedésre érettek, begyűjtik őket, de ekkor a vaníliarúd még egyáltalán nem olyan, amilyennek mi ismerjük. A további feldolgozás célja az, hogy a termésben lévő aromaanyagok - közülük talán legismertebb a vanillin - átalakításával és feldúsításával különleges ízű terméket hozzanak létre.

A mi általunk ismert vaníliát, először leszedik az indákról, majd 65 C fokos hőkezelésnek vetik alá, ezután szárítják, amíg a nedvesség tartalma kb. a 30% -ra csökken. Ha ez készen van, egy speciális aromatartó dobozba teszik, és mint a jó bort érlelik a fűszernövényt. Az általunk is jól ismert édes íz és aroma csak azután alakul ki.

A világ vaníliatermésének a 35% Európa vásárolja meg. A vanília folyamatosan jelen van életünkbe, szinte minden nap találkozunk vele, süteménybe, italba, de most már azt is tudjuk milyen hosszú utat tett meg a növény az őserdő mélyéről a mi konyhánkba.

Bár mi itthon a borsos ár miatt legtöbbször csak a vaníliás cukrot használjuk fel, a világ számos pontján igen nagy becsben tartják a termést.

Sok nagyobb szállodában és étteremben szakértők választják ki a legjobb termést épp úgy, ahogy a jó bort vagy jó sajtot válogatják. A mi általunk is ismert édes aromát, nem a héj, hanem az alatta található piciny magok sokasága adja. Épp ezért kell ezt a részt egy késsel kikaparni, és így adni az ételhez.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 187
Tegnapi: 215
Heti: 1 447
Havi: 4 564
Össz.: 720 248

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Gyógyító füvek 2
VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM - © 2008 - 2017 - csilla-versei.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: rövid szerelmes versek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »