Télapó.
Ici pici száncsengő,csilingel az égen,Felhők kúsznak a magasba,a fekete éjben.Télapó közeleg,szánkója csak úgy röpül,A zimankós téli hóesésben.Piros sapkáján,egy hópihe megpihen,A magas kéményen ö is belibben.Édes álom messze járj,kicsi gyermek aludj már,Ajándékom,reggel majd itt vár.Hópihécske táncot jár,A meleg szoba,nem jó már,Repülj repülj kicsi szán,Erdőn,s mezőn át.Szarvasaid megpihennek.Háztetőkön ténferegnek.Kicsit ott hagyja a télapó,Mert úgy érzi minden gyerek jó.Kis csizmácskák sorba rakva,Fényesednek,az ajtóba.Megtölti a télapó,csokival,Hisz egész évben,jól viselkedett.És mindennel,ami jó.Had örüljön minden gyermek           

                                           Mikulás,

 Fujj a szél és hull a hó,

Lapföldön készülödik télapó,

,Megfésüli a szakállát,

Fel huzza csizmáját.

Puttonyába sok sok manó,

Bele rakja,ami oly jó,

Játékot és mogyorót,

Baba ami mosolygós.

Készen áll a szánkó is már,

Sietni kell,mert sok gyermek már vár,

Üstökös és villám,

Az útra készen áll.

Zuzmara a fákon,

Hóesés a fákon,

Télapó subája,

Piroslik a havon.

Repül a szán,erdőn mezőn,

Levegőben,futó felhőn,

Házak tetején landolva,

Villám csak úgy,megtorpan.

Szűk a kémény télapónak,

Kissé elhizott az utólsó hónapokban,

De nagy nehezen lemászik,

Édes finom tejet iszik.

Kicsi gyermek alszik már,

De álmába,télapóra vár,

Reggel majd ha felébred,

Tlál majd sok édességet.

Jó kislány volt egész évben,

Szót fogadott mindig szépen,

Örül majd a szép babának,

Minden évben télapónak.

  Sok kérdés.
Eljött hát újra,a várva várt nap,Minden gyermek szíve,boldogságra fakad,Mosolyra fakadó arccal,Csengő bongó kacajjal.Sok kérdésre választ várva,Két figyelő szempárral,Jön már a télapó Anya!!Én jó kislány voltam ma,Ugye kapok babát,és építős házat,Amibe majd lefektetem a babámat.És kapok bicajt meg szánkót?Meg kesztyűt és dominót?Annyi kérdés válaszra várva,Anyukának,tátva maradt a szája!Ejnye a teremburáját!Mennyi kérdés?Nekem is van egy,válaszolj hát nekem!Elraktad a játékaidat?Megmostad a fogad?A kutyusnak adtál enni?Ha ezeket el végezted,Akkor majd én is felelek!Megszeppent a piciny gyermek,Ó miért is nem tettem meg!Most nem jön hozzám a télapó,Pedig ajándékot kapni,oly jó.Megcsinálom gyorsan,Hátha még nem késő,Azért megtisztítom a csizmám,Hátha mégis el jő.Ígérem hogy rendes leszek,Mert a télapó,szereti a rendes gyerekeket. 

Földön fehér puha bársony,
Beköszöntött a karácsony,
Jancsi, Pali de boldogok,
Hogyne, mikor a Jézuska
Oly szép karácsonyfát hozott.

Jók voltak ám azért hozta,
Nem jártak ők soha rosszba,
Imádkoztak minden este,
S lám a Jézuska odafenn,
Jancsit, Palit megjegyezte.

Imádkozzatok gyerekek,
A Jézuska úgy szeret.
Aki jó volt, imádkozott,
Annak hozta a Jézuska,
A legszebbik ajándékot. 

Csingilingi szól a csengő,
Jertek, fiúk, lányok!
Föl van gyújtva, meg van rakva
A karácsonyfátok.

Csingilingi szól a csengő,
Arany a csengése,
Aranyosabb, szebb mint a
Muzsika zengése.

Csingilingi szól a csengő,
Vajon kik csengetnek?
Mennyországból az angyalkák
A jó gyermekeknek.

Csingilingi szól a csengő,
Nyílik már az ajtó,
Cseng a szoba, zeng a szoba
Vidám gyerekzajtól.

Csingilingi szól a csengő,
Jertek, fiúk, lányok!
Föl van gyújtva, meg van rakva
A karácsonyfátok. 

Ragyog a szép karácsonyfa,
Az éjjel egy angyal hozta.
Tele rakja minden jóval,
Arany-dió-mogyoróval.

Baba, galamb, fehér bárány,
Füge, alma csüng az ágán,
Ruha, cipő, kis kötő is,
Ni, még háló fejkötő is.

Gazsi csak azt vizsgálgatja,
Vajon virgács nincs-e rajta?
A jó angyal elfeledte -
Sebaj, hozott mást helyette!

Csillog a szép karácsonyfa
Nézegetik jobbra-balra,
Kerül-fordul a sok vendég
Csak karácsony lenne mindég. 

Itt az este: giling-galang.
Megszólal az esti harang.
Szól a csengő: csingilingi.
Pelyhét a tél szertehinti.

Téli erdő, fehér álom...
Díszes csipke ring a fákon.
Karcsú fenyők tüskés inge
hókristállyal van behintve.

Minden házban - giling-galang...
Ünnepelni hív a harang.
Elérkezett szent karácsony,
fény táncol a fenyőágon. 

Karácsony éjjelén a vándor
az országúti hóban megáll.
S bekopog a legelső ajtón,
amit az útszélen talál.

Egy szót se szól. Csak némán átmegy
az udvaron, mint a jó cseléd,
S a sötét, meleg istállóba
halkan, lábujjhegyen belép.

Ott benn a mécses pisla lángja
a széltül egyet bólogat.
A vándor megy s megsimogatja
a szelíd, csöndes barmokat.

Aztán a jászolba meríti
hideg kezét - és hirtelen
valami fény villódzik
onnan a hideg téli éjjelen...

Kívülről, mintha angyaloknak
égi zenéje szállana.
S jobbról, mintha egy fehérleplő
bánatos Asszony állana...

A vándor letérdel az almon,
a gazda korty bort ád neki.
És aztán csöndben, mint ahogy jött,
békén útjára engedi... 

-Hóországból, hol a hó
hegyvastagnyi takaró,
a tenger meg hat akó.
Jegesmedve barátom
varrta meg a kabátom.
Kibélelte bundával,
hogy az úton ne fázzam.
Szarvasomat befogtam,
szíves szóval biztattam:
"úgy szaporázd a lábad,
szél se érjen utánad."
Meseország (világos)
Hóországgal határos.
S Meseországból az út
egyenesen ide fut.
Szerencsémre nyitva volt,
útközben egy mesebolt.
Jöttek elém tündérek,
megkérdezték mit kérek.

Szánon jött. A hegyeken
fenyők búcsúztatták.
Zsákját tükrös hegyi tón
vizilányok varrták.
Medvék mézet gyűjtöttek
nyár derekán néki.
S egy kosárban áfonyát
küldött az ősz néni.
Pirosszemű mókusok
mogyorója csörren.
S megcsendül a kicsi szán
csengője a csöndben.
Itt van már az udvaron.
Toporog a hóban.
Teli zsákja a tiéd,
dúskálhatsz a jóban.  

Mikulás, Mikulás,
mindene de csudás:
Legszebb a puttonya, ajándékból
minden jóból
ki nem fogy soha!
Mikulás, Mikulás,
mindene de csudás:
legjobb a jó szíve,
ajándéknál
dúsgazdagabb
jósággal van tele!  

    A  Mikulást egy este
a sok gyerek megleste.  
Megleste. És mit látott?
Csinálta a virgácsot,
s belerakta puttonyba.
Jaj, csak tán nem azt hozza!
Nagy csizmáját krémezte,
azután meg fényezte.
Mit tett még a puttonyba,
a sok gyerek megtudta,
cipőjében mind benne
lesz is holnap reggelre.
Lesz ott minden földi jó:
arany alma, zöld dió,
csokiból lesz valahány,
a sok gyerek várja már.
Azért titkon egy este,
a Mikulást megleste...ulást egy este
a sok gyerek megleste.
Megleste. És mit látott?
Csinálta a virgácsot,
s belerakta puttonyba.
Jaj, csak tán nem azt hozza!
Nagy csizmáját krémezte,
azután meg fényezte.
Mit tett még a puttonyba,
a sok gyerek megtudta,
cipőjében mind benne
lesz is holnap reggelre.
Lesz ott minden földi jó:
arany alma, zöld dió,
csokiból lesz valahány,
a sok gyerek várja már.
Azért titkon egy este,
a Mikulást megleste... 

Égi úton fúj szél,
hulldogál a hó,
nem bánja azt, útra kél
Mikulás apó.

Vállán meleg köpönyeg,
fújhat már a szél,
nem fagy meg a jó öreg,
míg a földre ér. 

Körülötte égi fák,
rajtuk csillagok,
lámpást tart a holdvilág,
fényesen ragyog.

Lent a földön dalba fog
száz és száz harang,
„Jó, hogy itt vagy Mikulás,
gling, giling-galang!"

Ablakba tett kiscipők,
várják jöttödet.
Hoztál cukrot, mogyorót,
jóságos Öreg?

„-- Hoztam, bizony, hoztam én,
hisz itt az idő,
nem marad ma üresen
egyetlen cipő!..." 

Oldal: csak gyerekeknek7
VERSEK MINDENKINEK , Ferenczi Csilla VERSEI . ÉS SOK MÁS DÍSZITÖ ELEM - © 2008 - 2024 - csilla-versei.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat